Ceglédért Független Egyesület
Tisztelettel és barátsággal köszöntünk mindenkit, aki érdeklődőként, látogatóként honlapunkra kattintott. A CEGLÉDÉRT FÜGGETLEN EGYESÜLET működésének közel egy évtizede alatt nyitott, az újra fogékony szervezet volt és lesz a jövőben is. Büszkék vagyunk arra, hogy történetünk során mindig készek voltunk új ötletek befogadására, megvalósítására, új tagok megnyerésére. Az alapítástól eltelt idő, a sok sikeres program, a bővülő tagság és támogatói kör, a Cegléd életében betöltött egyre növekvő szerep igazolja az alapítók szándékainak helyességét. Az internet új lehetőségeket nyitott meg, amellyel mi is élünk. Javaslom tehát, hogy nézzen szét honlapunkon, ismerkedjen az Egyesület történetével,az alapszabályban megfogalmazott törekvéseinkkel, a fényképeken felidézett hangulattal.

1 2 3 4 következő »

Adventi vásár Cegléden [ 16.11.17 ]
Adventi vásár Cegléden
Adventi vásár Cegléden
Adventi vásár Cegléden


Ismét adventi vásár várja a Cegléden a Szabadság téren az ünnepi készülődésben az érdeklődőket. A részletes program megtekinthető a forráslinken.
forrás: InfoCegled hírportál

Álláslehetőségek Cegléden [ 16.10.16 ]
Álláslehetőségek Cegléden

Újságot olvasva, internetes portálokat látogatva hol azzal találkozik az olvasó, hogy még mindig magas a munkanélküliség az országban, hol azt: komoly hiány van a munkavállalókból bizonyos munkakörökben. Mi az igazság?
Bizonyára mindkét állítás igaz, emberek ezrei keresnek állást, szerencsés esetben kapnak az államtól jövedelmet pótló támogatást, és újra olvasható egy egész sereg álláshirdetés, értesülünk állásbörzékről. Ráadásul ma már egyre több álláshely fejvadász cégek közreműködésével kerül betöltésre, ott nyílt meghirdetéssel nem is találkozhatunk.
Az ország nyugati szélén jelentős munkaerőhiány alakult ki. Egyrészt sok nagy beruházás történt, amelyek jelentős létszámban foglalkoztatnak fejlesztő mérnököket, kvalifikált szakmunkásokat, betanitott összeszerelőket, egyéb kiszolgáló – raktári dolgozó, takarító stb. - munkásokat. Másrészt a határ közelsége miatt ingáznak a magyarok a külhoni jobb kereseti lehetőségek miatt. Nem feledkezhetünk meg – és ez nem csak a nyugati országrész, valójában az egész ország gondja – hogy Európa távolabbi munkahelyei is elszippantottak magyar munkavállalókat, akik átmenetileg kitelepültek, átmenetileg távol élnek itthon maradt családtagjaiktól. Nagy baj az, hogy jó részük ott talál majd boldogulást, esetleg ott alapít családot és ezzel talán végleg elszakad a hazájától. Ebből is látható a munkaerő-helyzet milyen tragikus kihatással lehet az ország sorsára, népesedési helyzetére.
Fokozza még a foglalkoztatási vákumot, hogy egyre többen ingáznak Szlovákiába, sőt Romániába is az ottani bérezés miatt, megfordult tehát a tendencia, öt-tíz éve még onnét jártak át hozzánk dolgozni. Győrbe, Székesfehérvárra nyolcvan kilométeres körzetből szállítják be munkásbuszokkal az embereket, és egyre nehezebben találnak továbbiakat. Ugyanakkor ott további befektetési hajlandóság mutatkozik, mintha a befektetők nem elemeznék előre a hely foglalkoztathatósági adottságait. Az ország középső és keleti régióiból pedig a nyugati szélre áramlik a munkaerő, kevésbé az átköltözők, inkább az ingázók, a bérelt szálláson lakó hetente-kéthetente hétvégére hazautazó ingázók. A befektetők úgy tűnik nem akarnak tudomást venni erről a helyzetről. Kvalifikált munkavállalót már szinte országosan képtelenség találni, azt intenzíven kinevelni, képezni kell – amihez a magyarországi jelenlegi képzési rendszer gyengécskének mutatkozik – amibe nekik aktívan bele kell kapcsolódniuk. A kevésbé kvalifikált munkavállalók pedig még mindig ezekben az "elmaradott" régiókban, településeken élnek, állnak sorba esetleg a munkaügyi központokban. Létszámleépítések miatt, és a nyolc éve változatlan közalkalmazotti bértábla miatt - amely azóta nem követte sem a más ágazatokban bekövetkezett bérnövekedést, sem az inflációt – komoly bérfeszültség alakult ki, és az onnét távozó munkaerő a foglalkoztatotti nyomást növelte más területeken.
Cegléden sem rózsás a helyzet. Húsz éve a vasútállomáson, az autóbusz megállókban azt látta a nézelődő, hogy körülbelül annyian ingáztak - leginkább a jobb kereset miatt - Budapestre, esetleg Szolnokra, Kecskemétre, ahányan a környező kisebb településekről jártak be Ceglédre, mert ott még annyira sem volt munkalehetőség. Kevesebb ceglédi diák ingázott főiskolákra, egyetemekre, mint amennyi diák járt be Ceglédre az itteni középiskolákba. A tanulóknál talán még most is tartja Cegléd a régióközponti szerepét, de a munkába ingázás helyzete már-már tragikus. Az elmúlt negyedszázadban megszűnt többek között a ceglédi Evig, Húsipar, Ceglédtej, a laktanya, a termelőszövetkezetek, és csökkentett létszámmal, de dolgozik még több egykori ceglédi munkáltató vagy annak jogutódja. Ezzel szemben létesült ugyan néhány életképes vállalkozás, ők sok ceglédinek nyújtanak megélhetést, de a munkaügyi központ még tele van ügyféllel, sokaknak még mindig a meglehetősen bizonytalan idejű közfoglalkoztatás jut osztályrészül.
Van aki Törökszentmiklósról jár be naponta Ceglédre dolgozni, van aki Csemőből, Törtelről jár ceglédi átszállásal Budapestre ugyancsak naponta. Munkásszállító buszok hordják a ceglédieket a budapesti aglomerációba és a Jászságba három, sőt az úgynevezett négyműszakos munkarendben. Számos mikrobusz szedi össze a város több pontján az embereket, hordja leginkább nem hivatásos gépjárművezető a munkatársait, ő maga is ledolgozza a műszakot és némi fizettségért végzi előtte és utána a szállítást is. Az ebből eredő túlfáradásból történt is már tragédia.
Külön fejezet lenne a fejvadász cégek és a munkaerő közvetítők tevékenysége.
De talán a leginkább megkérdőjelezhető lenne – de Magyarországon nem kikezdhető, valósággal tabu - a munkaerő-kölcsönző cégek tevékenysége. Nem nevezhető segítségnek amit ők a munkavállalóknak nyújtanak, sokkal inkább az ő kizsákmányolásukra emlékeztet a tevékenységük.
Összebékíthetetlennek látszik a munkáltató és a munkavállaló érdeke, azt gondolnák a munkáltató kevés bérért jó munkaerőt akar, aki gyakorlatilag bármikor berendelhető munkára a cég érdekei szerint. A munkavállaló emberi munkakörülményeket, tisztességes bért, elviselhető munkába járási körülményeket szeretne. Helyenként azonban már (újra) felismerik: az elégedett dolgozó megbízhatóan dolgozik, nem okoz kárt és nem áll tovább.
Leginkább nagy a fluktuáció, pedig ez komoly költségeket jelent a munkáltatóknak. Az álláskeresők rémtörténetek tucatjait tudják mesélni az elolvasatlan pályázatokról, a meddő állásinterjúkról, a kitöltött tesztekről, az alulképzettségről, a túlképzettségről, a nem ilyen életkorút keresünk esetekről, a majd értesítjük – akik gyakorlatilag soha sem lesznek értesítve. A megalázó munkakörülmények, a bejelentés nélküli - fekete – foglalkoztatás, az embertelen munkaidő beosztás, a gyenge fizetés – ha nem tetszik, el lehet menni – a védőfelszerelés hiánya, a megigért, de különböző indokokkal elvont cafateria stb.
Az utóbbi évtizedekben több kormányzati intézkedés történt a foglalkoztatási helyzet javítására. Sok pénz került elköltésre, sajnos meglehetősen gyenge hatásfokkal. Kétségtelenül jó üzlet volt az átképzésre helyiséget bérbe adó, a foglalkozásokat megtartó, az elért eredményekkel, statisztikákkal büszkélkedő és prémiumot felvevő illetékesek, személyek, vállalkozások számára. És közben hatalmas pénzekből képeztünk állástalan cipő-felsőrész készítőkből állástalan kereskedőket, az állástalan kereskedőkből állástalan szociális gondozókat. A huzamosan munkanélküliként élő, a rendszeres munkába járástól elszokott embereket nehéz visszaszoktatni a munka világába. Ráadásul őket alapból dologkerülőként könyvelik el, nem szívesen állnak szóba velük. Paradox az is amikor a pályáját kezdő fiataltól több éves munkatapasztalatot várnának el, de az pedig tragikus amikor az ötven feletti munkavállalót az életkora miatt nem alkalmazzák – miközben a nyugdíjkorhatár megemelésre került – miközben az a korosztály a munkatapasztalata mellett a már-már feledésbe menő erényekkel: álhatatossággal, kitartással dolgozik, dolgozna.
Enyhe javulás jelentkezik néhány területen, pont a képzett munkaerő relatív hiánya miatt. Egyes munkáltatók megkezdték anyagilag is megbecsülni a dolgozót, még ha valójában ezek a bérek még jelentősen el is maradnak a nyugat-európaiaktól. Az ipari tevékenységet végző ceglédi vállalkozások egyértelműen érzik a nagy kecskeméti autógyártó elszívó hatását.
Az idő telik, a technológia folyamatosan fejlődik, a versenytársak fejlesztenek, a környező országok illetékesei nem toporognak, hanem gazdaságfejlesztő programokat hajtanak végre. A robotika fejlesztői állítják, hogy öt-tizenöt éven belül a dolgozók egyharmada válik feleslegessé a robotika fejlődése, térhódítása által.
Lenne mit tennünk.

Ceglédi helytörténeti – vasúttörténeti könyvek a Tourinform irodában [ 16.10.16 ]
Ceglédi helytörténeti – vasúttörténeti könyvek a Tourinform irodában
Ceglédi helytörténeti – vasúttörténeti könyvek a Tourinform irodában
A ceglédi Tourinform irodában megvásárolhatóak Tasnádi Tamás helytörténeti – vasúttörténeti könyvei. A 2014-ben megjelent, a Cegléd – Törtel - Jászkarajenő – Tiszajenő útvonalú keskeny nyomtávú kisvasútról szóló A Cérnán Guruló Vacak című és a 2016-ban megjelent, a Cegléd – Csemő – Hantháza nyomvonalú, és már mindkét megszűnt vasútvonalról szóló könyv egyenként 1600 forintos áron.

Munkaszüneti napok 2016-ban [ 15.11.26 ]
Munkaszüneti napok 2016-ban
Munkaszüneti napok 2016-ban
Kevesebb hosszú hétvége lesz 2016-ban, és természetesen lesznek áthelyezett munkanapok is.
A szokásos heti pihenőnapok – szombat, vasárnap – egyikére esik Május 1-e, Augusztus 20-a és Október 23-a is, így ezen ünnepek környékén nem lesz sem munkanap áthelyezés, sem hosszú hétvégére nem számíthatunk.
2015. június 29-én megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A rendelet szerint két szombat lesz munkanap az ünnepnapok körüli munkanap áthelyezés miatt. Ez azt is jelenti, hogy két négy napos hétvégénk lesz:
Aki külföldi utazást tervez, jól teszi ha tájékozódik az adott ország nemzeti, vallási vagy egyéb helyi ünnepeiről, szokásairól. Ehhez több weboldal is segítséget ad - teljeskörű információt talán egyik sem adhat – példának ajánljuk az alábbi linket:
http://www.hrportal.hu/ - index.phtml?page=unnepek

2016. január 1, péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
2016. március 5. szombat munkanap (március 14. ledolgozása)
2016. március 14 hétfő pihenőnap (március 5. szombaton kell ledolgozni)
2016. március 15 kedd (hosszú hétvége)
2016. március 28. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2016. május 1. vasárnapra esik
2016. május 16. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2016. augusztus 20. szombatra esik (nemzeti ünnep)
2016. október 15. szombat munkanap (október 31. ledolgozása)
2016. október 23. vasárnapra esik, az 1956-os forradalom évfordulója
2016. október 31. hétfő pihenőnap (október 15. szombaton kell ledolgozni)
2016. november 1. kedd, Mindenszentek (hosszú hétvége)
2016. december 24. szombat, Szenteste, pihenőnap
2016. december 25. vasárnap, Karácsony
2016. december 26. hétfő, Karácsony másnapja (hosszú hétvége)
forrás: officina

​Az EGÉSZSÉGNAP zárógondolatai [ 14.10.07 ]

1 2 3 4 következő »
A látogatók száma 2006.04.11-től:  |  Összesen:330696  |  Ma:1  |  Jelenleg:1  |  statisztika
  webmester Email design by © Ceglédinfo